Színház az egész világ



Mikor kilépett az utcára, és körülnézett, látta az egész világot. Ha nem volt ott senki - ott volt önmaga; ha volt ott valaki, aki rá emelte tekintetét, s ő visszapillantott – egy világot látott meg a tekintetében. Mi ez, ha nem minden? Aztán a minden eltűnt, elutasító tekintettel találkozott, a látszattal: hideg közöny.

Talán soha nem látta viszont – de az emlékek mélyén ott maradt a pillanat: valahol, valamikor látott egy egész világot, de a kapuk bezárultak, mert féltik a titkot.

Mintha belesnénk a kulisszák mögé, nem? Aztán rajtakapnak, és kicipelnek. Majd látjuk azt, ami lett, de tudjuk, hogy valójában miből volt.

2008. október 6.

⇒vissza
Elárulod a véleményedet?:)