Holt remény



A reményem halt meg megint, az
utolsó.
Nem maradt utána semmi, csak
utószó.

Vágyaimból élt, de a sötét éj
leleplezte.
Álmaimban épült remény-várat a mély
megsebezte.

Küzdött, félt, harcolt mindig a végső
létig.
Küzdöttem, féltem, harcoltam mindig az utolsó
vérig.

Porba hullt, mint ahogy a napfény
eloszlott.
Tengerbe veszett hitem, ahogy az életkerék
elforog.

Meghalt minden, mi élő volt
s holt.
Már a temetőben rájuk ragyog
a Hold.

Varjam jött, és leszállt
fejfámra.
Egy utolsó remény-táncot járt
magának.

2009. 05. 23.


⇒vissza
Elárulod a véleményedet?:)