Tudatlanság




I.
Retteg a szívem.
Uram, mily' nyomorultul
érzem most magam!

II.
Bár látnám terved
életemmel, hogy csak ne
fájjon ennyire...

III.
Nem értek mindent;
de meghajlok előtted;
sokkal többet tudsz...

IV.
A szívem remeg,
lelkem fáj; a sok poros
emlék m'ért rág még?

V.
Annyira szeretnék...
madár lenni, repülni
az örök égen...

VI.
Nem tudom, Uram,
mi terved van, de Veled
örül a szívem.

VII.
Nyomorult vagyok;
érzem, nem érdemlek meg
most már senkit sem...

VIII.
Miért? − kiáltok,
sötét éjbe sikoltok.
Miért teszed ezt?!

IX.
Hogy mondjak nemet?
Bár mint egy őszi érzés:
Talán elmúlik...

X.
Fa lennék, minek
letörték ágát; de még
azért én vagyok.

XI.
Mert én nem tudom
megadni, amire vágysz,
hidd el: másra vársz...

2009. szeptember 7.


⇒vissza
Elárulod a véleményedet?:)